Jó olvasást!

 

Egyik nap, Tobi kitalálta, hogy jáccunk valamit, mert nagy volt az unalom az Akatsuki barlangba. Nagy nyüzsgés lett, de végül beleegyeztünk. Már csak azt kellett kitalálnunk, hogy mit jáccunk. Ekkor én (Frú) hirtelen felkaptam a fejem, mire mindenki rámnézett.

- Most vagy valami fontos bejelenteni valód van, vagy tudsz valami játékot - vigyorgott Deidara.
- Második - néztem rá hülyén. - De ha már itt járunk, akkor van egy fontos bejelenteni valóm is - nyújtottam rá a nyelvem Dei-re.
- Na és mi lenne az? - nézett rám furán Itachi.
- Hát, izéé... - húztam el a mondatot. - Nem fontos - hadartam el, majd gyorsan elmondtam a játék lényegét. - Szal a játék lényege az lenne, hogy beöltözünk HP szereplőknek, majd... - nem tudtam befejezni a mondatot, mert...
- Én leszek Potter - nevetett Itachi.
- Akkor én Malfoy - ugrott fel a fotelből az egyetlen szőke akatsuki tag.
- Akkor én... - gondolkozott hangosan Tobi. - ...Ron.
- Én akartam Ron lenni - nézett mérgesen Pein, Tobira. - De meghagyom neked, hogy legyen egy jó napod - mosolygott.
- Én Hermióne leszek - pirultam el. A többi tag is mondott egy-egy HPs nevet, majd elkezdtünk jáccani.
- Most meghalsz Potter - kiabált Kisame egy botot szorongatva.
- Ne, csak az avada kedavrát ne! - kiabálta, elvéknyítva hangját Itachi.
- De megjött a felmentő sereg! - tettem az én botomat Kisame nyakához.
- Most, Hermione! Öld meg Voldemortot - kiabálta nevetve Tobi.
- Ne Hermione! - állt elém Dei.. azaz Malfoy.
- Mért ne? - néztem rá furán.
- Mert... én szeretlek - hadarta el, majd egy csókot nyomott a számra.
- Izéé... Malfoy - néztem rá piros arccal. - Most meghalsz - nevettem majd a botot amit a kezemben fogtam, a mellkasához nyomtam. - Avada kedavra! - kiabáltam, mire Deidara összeesett.
- És most tejössz Voldi - lépett elém Dumbledor, aki Hidan volt.
- Hermione... Avada kedavra! - kiabálta Itachi és rámszegezte a "varázspálcáját."
- Hülye... Te Potter vagy - nevettem. - Vagyis... barátok vagyunk - forgattam a szemem.
- Ez azt jelenti, hogy meghaltál - nézett rám vigyorogva Dei, majd megfogta a kezem és lerántott maga mellé. Majd hirtelen megjelent Pein és Sasori, akik Fred-et és George-ot alakították.
- Most megvagy Bellatrix - kiáltotta Sasori, majd Konanhoz rohant.
- Mondtam, hogy nem jáccok - nézett Sasorira, majd ránk.
- Halottak vagyunk - néztem rá vigyorogva.
- Ahhaaaaa - mondta, majd felált a fotelből és lassan elindult felénk. - Akkor én is meghaltam - ült le mellénk.
- Na, de mikor jön az én felmentő seregem? - nézett fel Dei.
- Ránk gondolsz? - állt felénk Zetsu és Kakuzu, akik Crack-ot és Monstro-t jáccották.
- Jah - feküdt vissza mellém. - De mi is lenne az a fontos bejelenti való? - vigyorgott rám azzal a természetfelettien cuki mosolyával.
- Ömm... semmi. Nem fontos - pirultam el, amit ő is észrevett. - De inkább a "játékra" figyeljünk - tereltem a témát.
- Ha nem mondod el akkor... - hajolt fölém.
- Akkor mi lesz? - vigyorogtam, majd a keze vészesen közelített a derekam felé. - Neneneneneneee - sikítottam. Még az volt a szerencse, hogy a játék fontosabb volt mint mi.
- Mit ne? - vigyorgott ördögien. Gyorsan lefogtam a kezeit, de már késő volt. Fölém került, így nemtudtam mit tenni.
- Naaaaaaaaaa - néztem rá mérgesen. - Én még felakarok éledni - nevettem.
- Az nehezen fog menni - csóválta meg a fejét. - Már meghaltál... velem együtt.
- Tudom - néztem rá hülyén. - Na, de most komolyan - ültem fel. - Én már nem is jácchatok? - kérdeztem meg, mire mindenki rám nézett.
- De... jácchatsz... - nézett rám komolyan Pein. - ... halottat - vigyorgott.
- Köszi - mosolyogtam rá mérgesen. - Bíztam benned - fújtam ki magam, majd felálltam.
- Tudom - lépett mellém. - Én is benned - nem értettem, hogy mire céloz... - De most szépen leülsz és jáccod tovább a halottat - vigyorgott győzedelmesen.
- Nemnemnemnemnem - kiabáltam, de Dei gyorsan lefogott.
- Folytatódhat a játék - mondta Itachi, majd elém lépett. - És most... Hermione Grangert újra éleztem - mosolygott rám.
- Köszi - ugrottam a nyakába.

Folyt. köv..